Az elh�z�s csapd�i

Az elh�z�s a t�ls�lyoss�g sz�ls�s�ges form�ja, mely akkor k�vetkezik be, amikor az �trenddel t�bb energia ker�l be a szervezetbe, mint amennyit az felhaszn�l. Ezt a t�bbletet, mely zs�rokb�l, sz�nhidr�tokb�l �s feh�rj�kb�l sz�rmazik, a szervezet zs�r form�j�ban t�rolja a zs�rrakt�rakban. A szervezet zs�rtartal�kainak komoly m�rt�k� felszaporod�sa, nemcsak eszt�tikai probl�ma, hanem s�lyos betegs�gek forr�sa �s �lettartamr�vid�t� t�nyez�.

Haz�nkban a lakoss�g k�zel k�tharmada vagy a t�ls�lyt�l szenved, vagy azzal k�zd, �gy �ri�si ig�ny mutatkozik a k�l�nb�z� tests�lycs�kkent� di�t�k �s m�dszerek ir�nt. Az ember �lvezi az el� t�rul� egyre nagyobb k�n�latot, �s csak ritk�n �ll ellen a cs�b�t�snak. Rohan� �letm�dunk miatt gyakran esz�nk, rosszkor �s nem eg�szs�gesen. Hib�s a gy�rt� is, akit csak az �zleti �rdeke vez�rel.
Egyre t�bb a gyors�tkezde, m�g a min�s�gi konyh�j�r�l h�res Franciaorsz�gban is minden �t�dik napon egy �jabb McDonald’s ny�lik. A fejlett �llamokban �l� emberek elh�z�s��rt nem csak a vend�gl�t�s felel�s. Nagy szerep jut a helytelen t�pl�l�k�sszet�telnek (t�l sok zs�r �s sz�nhidr�t) �s a kev�s mozg�snak. Az elh�z�sra val� hajlam a korral n�, a fizikai aktivit�s cs�kken. L�trej�het anyagcsereprobl�m�k, alacsony kal�riafelhaszn�l�si k�pess�g, hormon�lis zavarok, gy�gyszermell�khat�sok, �r�kl�d�s hat�s�ra.
A testi betegs�geken t�l az elh�z�s k�rosan hat a lelki �letre is, felbor�tva annak eg�szs�ges egyens�ly�t. Az elh�z�st az eg�szs�g helyre�ll�t�sa �s a tov�bbi sz�v�dm�nyek elker�l�se c�lj�b�l minden egyes esetben kezelni kell.

Az elh�z�st megjelen�se szerint k�t csoportba sorolj�k: az ink�bb n�kre jellemz�, a cs�p�k ter�let�re lokaliz�l�d� �gynevezett k�rte t�pus�, valamint az ink�bb f�rfiakn�l megfigyelhet�, f�k�nt a hasra lokaliz�l�d� alma t�pus� elh�z�sra. Az eg�szs�g k�rosod�sa szempontj�b�l az ut�bbi, alma t�pus� elh�z�s jelent nagyobb kock�zatot.
A hask�rfogat alapj�n - melyet helyesen a borda�v als� �s a medencecsont legfels� pontja k�zti t�vols�g fel�n�l kell m�rni - pontosan meg lehet mondani, kin�l milyen kock�zatot jelent a t�ls�ly vagy az elh�z�s. F�rfiakban 94 cm-es, n�kben 80 cm-es hask�rfogat felett kezd�dik a sz�v �s �rrendszeri betegs�gek kock�zata. Ilyenkor fokozott betegs�g rizik�val <http://www.sulykontroll.hu/a3b.html> �s cs�kken� �letkil�t�sokkal lehet sz�molni. F�rfiakn�l 102 cm-es, n�kn�l 88 cm-es illetve ezt meghalad� hask�rfogat eset�n gy�gyszeres kezel�s sz�ks�ges.
A t�pl�lkoz�ssal �sszef�gg� komplex betegs�gek - elh�z�s, diabetes, magasv�rnyom�s-betegs�g, agyv�rz�s, �relmeszesed�s, sz�vizominfarktus - provok�l� faktorai (a t�lzott NaCl fogyaszt�s, a magas kal�ria-bevitel, a t�lzott �llati eredet� zs�rfogyaszt�s, a sok sz�nhidr�t- �s az alkoholfogyaszt�s) er�teljesen jelen vannak a magyar lakoss�g �tkez�si szok�saiban.

Az elh�z�s a kering�si �s egyes daganatos betegs�gek, a cukorbetegs�g valamint a csontritkul�s kialakul�s�ban mint f�ggetlen kock�zati t�nyez� j�tszik szerepet. Az eg�szs�g-gazdas�gtani elemz�sek eredm�nyei azt mutatj�k, hogy a fejlett orsz�gok teljes eg�szs�g�gyi k�lts�gvet�s�nek �t sz�zal�k�t az elh�z�snak az eg�szs�gi �llapotra direkt �s indirekt m�don kifejtett hat�saival kapcsolatos k�lts�gek teszik ki.



A k�rosan megn�vekedett testt�meg �ri�si t�bbletterhet jelent a szervezetnek, k�l�n�sen a sz�vnek, valamint a csontoknak �s az �z�leteknek. Az elh�zottakn�l sokkal gyakoribbak azok a gyullad�sos (k�szv�ny, reumatoid artritisz), valamint degenerat�v (artr�zis) �z�leti betegs�gek, amelyek korl�tozz�k a mozg�st, �s f�jdalmat okoznak.

A megold�s
Az elh�z�s hossz� t�von is eredm�nyes kezel�se az al�bbi f� elemekre �p�l.

A helyes t�pl�lkoz�s zs�rszeg�ny �s sz�nhidr�tokban gazdag �trendet jelent. Vagyis nem egyszer�en arr�l van sz�, hogy kevesebbet kell ennie. Sokkal ink�bb a t�panyagok - feh�rj�k, sz�nhidr�tok, zs�rok - ar�ny�nak megfelel� megv�laszt�s�r�l kell gondoskodni. A megfelel� mozg�s a zs�rsz�veti tartal�kok mozgos�t�s�nak elengedhetetlen felt�tele. Kor�ntsem edz�termekben v�gzend� test�p�t� gyakorlatokr�l van itt sz�, hanem szem�lyre szabott, rendszeresen �s �r�mmel v�gzett mozg�sr�l.

Magatart�s ter�pia. A t�ls�lyoss�g l�trej�tt�hez vezet� lelki t�nyez�k felt�r�s�val, az okokhoz val� helyes viszonyul�s kialak�t�s�val seg�t. Hozz��rt� szakembert ig�nyel!

A gy�gyszeres kezel�s sz�ks�g�nek �s fajt�j�nak megv�laszt�s�ban orvosa tud �nnek felvil�gos�t�st adni. Megfelel� gy�gyszer alkalmaz�sa mellett kevesebb zs�r ker�l a szervezetbe. A m�r lerak�dott zs�rp�rn�kat pedig mozg�ssal lehet v�kony�tani.